Prológus

(külső szemszög)

Ez a nap is úgy kezdődött mint az összes többi. A Hibbant-sziget népe mindig is korán ébren volt, volt mikor nem is aludt, és ez most se változott. Az emberek 3 éve kötöttek békét a sárkányokkal. Ez is, meg persze sok más, a sziget főnökének, Plépofának a fiának, Hablaty -Haddock Horrendeus a harmadik-nak köszönhető. Ő volt az egyetlen aki látott és ült meg először Éjfúriát. Ami azt illeti, hogy a vérengző fenevad, vagyis akiről azt hitték, hogy az, a legjobb barátja lett. A sárkányt Fogatlannak hívják (mitagadás találó név) és bejárják az egész szigetcsoportot. Hablaty a kiképzés óta, szerzett magának barátokat, és talán sikerül a barátságból kicsit többre szert tennie egy lánynál. A fiú és barátai azóta sárkánylovasként fedeznek fel új sárkányokat, és tökéletesítik tudásukat e csodálatos lények felől. A Sárkányok Könyve az úgy nevezett sárkányok történelme. Régen, mikor még ölték őkét, a legtöbb sárkánynál(legtöbb? Na jó az összesnél) ez volt olvasható:"...Veszélyes, írtandó...". Mára ezt felváltotta a sárkányfajok élőhelye, adatai(gyorsaság, páncél, tűzerő..stb.), kedvenc étele, gyengéje.

Hablaty és barátai mára már érett felnőttek. Egy külön szigeten élnek, aminek a Sárkányperem nevet adták. E szigeten már szinte minden történt. Tűzféreg támadás, új főnökök a szigeten...meg hasonlók. Szóval, a sziget és a rajta élők is bírják szuflával.

***

A mai napon Hablaty és Fogatlan újabb körútra készült, csak ők ketten. Mint mindig, most is korábban keltek mint a többiek, így észrevétlenül eltudtak tűnni a táborból. Ma éppen dél felé repültek. Arra még nem voltak, így tökéletesnek találták a felfedezést. Még ki se világosodott de már hallani lehetett az Éjterrorok reggeli csatazaját, ahogy csapatokba verődve suhannak át a sötét égbolton, pihenő helyet keresve. Néha-néha felkapják fejüket valami zajra. Mire kicsit kivilágosodott már a távolban távolban szárazföldet találtak. Gyorsan odarepültek és leszálltak a parton. Lassan besétáltak a sűrűbe is. Azon csak nagy nehezen tudtak átvágni. Útközben találkoztak pár Sikló Sárkánnyal, Szörnyennagy Rémséggel és pár PáncálSzárnnyal is(Armorwing az igazi neve, nem tudom a fordítását). Egy óra alatt átértek a kis rengetegen. A nyugati partot is végig sétálták. Aztán egyszer megakadt a sárkánya szeme egy távoli dolgon. A sárkány teljes erőből futni kezdett az ismeretlen dolog irányába, ahová a gazdája is követte. Majdnem a fél partot végig loholták mire elérték a b pontba. A sárkány 2 méterrel az ismeretlen előtt megállt és felvette a támadó állást. A lovasa is lassan megérkezett.

-Jól tudod, Pa-jti, hogy így nem tu-dok hosz-szútá-von fut-ni-felelte lihegve majd a kezeit a térdére rakva lassan lélegzett. Majd lélegzés közben fel-fel pillantott az előttük lévő ismeretlenre. Majd rajta maradt a tekintete. Felegyenesedett és közelebb lépett felé. Vagyis csak akart mert a sárkánya a farkával visszatartotta. 

-Nyugi, Pajti, csak megnézem mi az.-fordult hátra majd ismént elindult. A sárkánya mögötte maradt és készítette a lövését. 

-Szerintem arra nem lesz szükség.-fordult vissza majd tovább ment. Mikor oda ért leguggolt és jobban megnézte. Fgatlan árgus szemekkel figyelte őt. Majd a fiú hátra szólt a sárkánynak.

-Ez csak valamilyen ruha darab. Vagy valamilyen hajóról szakadhatott le.-aztán körbe nézett. -De itt nincs semmi.-majd visszanézett a darabra. Megfogta egy kis részét és egy határozott mozdulattal lerántotta. A fiú elámultam nézte a lepedő alatt megbúvó kis "titkot". A sárkány ösztönből odarohant és hátra húzta a fiút.A fiú lefagyott arccal nézte a távolodó leleplezettet. Aztán feleszmélt.

-Fogatlan! Azonnal engedj el!!-nyújtogatta a kezét, de a sárkány nem engedte.

-Hallod? Eressz el! Meg kell néznem!! Nem lesz semmi bajom!-kiabálta aztán a sárkány elengedte amitől a fiú hátra borult. Fogatlan aranyosan fölé nézett.

-Ne félj, nem lesz semmi bajom-simította meg a sárkány arcát. A fiú felállt és oda sietett. A hüllő persze követte. A fiú közelebb ment majd megérintette a "titkot". A titok feleszmélt és felnézett. Egy gyönyörű lány feküdt ott. "Uram Thor, de szép! Mint egy földre szállt angyal" Gondolta magában a fiú és közben elvörösödve szemezett a lánnyal.